Német László: Egyre többen vannak, akik megszólalnak és bocsánatot kérnek

/Kategória: /Szerző:

A tavaly bíborossá kreált belgrádi érsek élénk érdeklődéssel követi a magyar katolikus egyház megújulását.

A Válasz Online készített ünnepi nagyinterjút Német Lászlóval, a teljes beszélgetés ide kattintva érhető el. Az alábbiakban az egyházi vezető gyermekvédelemre vonatkozó gondolatait szemlézzük.

„Követem a magyar egyházi helyzetet és

nagyon pozitív, a hierarchiától független kezdeményezéseket is látok az utóbbi időben.

Isten népének joga és kötelessége is dolgozni azon, hogy az egyház képe minél közelebb kerüljön ahhoz, amit az Isten akar. A szinodalitással előtérbe kerülnek olyan kezdeményezések, amely a megkeresztelt férfiak és nők feladatára helyezik a hangsúlyt és örömmel látom, hogy vannak már püspökök, akik odaállnak emellé. Olyan elöljárók is egyre többen vannak, akik megszólalnak és bocsánatot kérnek a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények ügyében. Tudom, hogy nemrég alakult egy Gyermekvédelmi Kerekasztal és a szinodalitás elmélyítése érdekében aktívan tevékenykedik a Szemlélek is. Sok minden történik, és ennek örülök.”

„A világegyház hihetetlenül nagy intézmény, több mint egymilliárd-négyszázmillió katolikust megmozdítani pedig emberfeletti feladat. Ha mindenki csak egy keveset hozzáad, akkor belsőleg fog megváltozni az egyház képe és lehet, hogy mindez a végén majd a struktúrában is hoz módosításokat. Változhat a püspökök szerepe, mint ahogy már változik is, hiszen a gyermekvédelem területén nagyon nagy felelősség nyomja most már a vállukat, és következményei is vannak annak, ha nem teljesítik a feladatukat.

A püspökök felelősségét még transzparensebbé kell tenni, elszámoltathatóvá kell tenni őket.

Saját tapasztalatból tudom, hogy most még nem nagyon merik megkérdezni, mit csináltam, miért csináltam. Remélem, hogy ez a következő években változni fog.”

„Ferenc pápában benne van XXIII. János bátorsága, VI. Pál rendszeretete – hiszen a II. Vatikáni Zsinat óta senki nem változtatta meg annyira az egyházi törvénykönyvet, mint ő. A gyermekvédelemmel már II. János Pál elkezdett foglalkozni, de az igazi megvalósítását Ferenc alatt éljük meg. Sok dolgot nem lehet majd utána sem megváltoztatni.

A gyermekvédelem biztos, hogy része marad a katolikus egyház tanításának

és a már említett nagy témák, amikről elindult a párbeszéd: a püspökök kinevezése, a nők szerepe az egyházban, ezeket nem lehet leállítani, függetlenül attól, milyen hullámok jönnek az Atlanti-óceán másik oldaláról.”

Forrás: Válasz Online
Fotó: Vörös Szabolcs

Hans Zollner: A katolikusoknak tudniuk kell szembenézni az igazsággal

/Kategória: /Szerző:

Magyarországon járt a Pápai Gyermekvédelmi Bizottság egyik alapítója, Ferenc pápa egyik tanácsadója. A Telex készített vele interjút arról, hogy milyennek látja e témát érintően hazánk helyzetét.

A teljes beszélgetés ide kattintva olvasható, az alábbiakban részleteket közlünk a német jezsuita szerzetes válaszaiból.

„Az egyházi abúzusról tartok továbbképzést a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének, ilyet öt-hat évvel ezelőtt nem lehetett volna tartani Magyarországon. A változás itt van, igaz, lassú, de lehet látni.”

„A pannonhalmi főapát, Hortobágyi T. Cirill adott egy interjút, ebben más hangnemben beszélt már a gyermekbántalmazásról, mint ahogy évekkel ezelőtt állt hozzá az egyház. Beszélt az interjúban a magyar egyházban előforduló esetekről, illetve arról is, hogy erről nyíltan kommunikálni kell. Erre szükség van.

Az egyház felelőseinek kell felszólalniuk az esetekkel kapcsolatban, mert ha nem teszik, a média annál inkább beszélni fog róla. Ez természetes, ez a sajtó feladata.”

„A katolikusoknak tudniuk kell szembenézni az igazsággal, elismerni azt, ami megtörtént. Csak így lehet megbocsátást nyerni, hitünk szerint a gyónás is így működik. A feldolgozás része az is, hogy a nyilvánosság elé állunk. Meg az is, hogy kísérjük az érintetteket azt követően is, hogy az eset nyilvánosságra került.”

„Biztonságos helyre, emberi kapcsolatokra, biztonságos eljárásokra van szükség. Ez következik az evangéliumból, ahol Jézus magához hívja a gyermekeket. Mi közösségként felelősek vagyunk ezekért az áldozatokért, ezekért az esetekért. Figyelnünk kell azokra, akik egyházi személyek miatt sérültek. És ugyanígy kell figyelnünk azokra, akiket az iskolában, a fociklubban, akár a saját családjukban ér bántalmazás. Az egyház feladata az lenne, hogy észrevegye azt, aki sérült, és tudja, mit kell tenni azért, hogy segítse az ügyét.”

„Remélem, hogy Magyarország gyerekbarát ország, de ettől még minden országban vannak visszaélések.

A WHO statisztikája szerint a világ minden országában minden ötödik kislányt és minden nyolcadik kisfiút érte szexuális bántalmazás azelőtt, hogy betöltötték volna 18. életévüket. Ez egy olyan hiteles statisztika, ami az egész világot magába foglalja. Nincs ez alól kivétel egy országnak sem.”

„Minél jobban beleássa magát az egyház az ügyekbe, annál többet fognak találni. Nyilván ez egyfajta félelmet is magával tud hozni: annak az érzését, hogy ha nem beszélünk róla, ha hallgatunk, akkor senki nem tud róla, nem lesznek új ügyek sem. Ez viszont nem a helyes út.

Az egyháznak az igazságot kell szolgálnia, igazságosságot és irgalmasságot kell mutatnia elsősorban azok iránt, akiket bántalmaztak.”

„Közép-Európa volt kommunista országaiban körülbelül 50 éven át jelen volt az alapvető bizalmatlanság: kivel beszélhetek, mi a sajtó, a pszichológia vagy épp a pszichiátria célja, és hogyan használhatják fel azt, amit mondok. Ha egy ilyen mentalitás majdnem 50 évig jelen van, akkor legalább ugyanennyi idő kell ahhoz, hogy el is tűnjön. Az egyháznak viszont ki kell tudnia lépni ebből, és arra fókuszálni, hogy a bizalom újra fel tudjon épülni.”

Forrás: Telex

Bizalmi válságtól a biztonságosabb Egyház felé vezető útig

/Kategória: /Szerző:

Gyermekvédelmi szakmai napot szervezett a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye.

„Úton egy biztonságosabb Egyház felé”, ez volt a mottója annak a továbbképzésnek, amit 2025. április 5-én, szombaton tartottak a főegyházmegye munkatársainak. A nap fő előadója Hans Zollner jezsuita szerzetes, a Pápai Gergely Egyetem Antropológiai Intézetének igazgatója volt, aki a katolikus egyház gyermekvédelmi törekvéseinek egyik legnevesebb szakértője.

Hans Zollner előadása (Fotó: Koprivanacz Kristóf)

A résztvevők előadások és csoportos feldolgozás keretében tekintették át az Egyházon belüli visszaélések és az azok korábbi nem megfelelő kezelése által okozott bizalmi válság hatásait. A nap során

az abúzus különböző formáinak pszichológiai, szociológiai és teológiai következményeiről hallhattak a résztvevők.

Hans Zollner elmondta: a gyermekvédelem az Egyház Jézustól kapott küldetésének része. Az Egyház azonban csak akkor láthatja el hitelesen küldetését, ha biztonságos kapcsolatok, terek és folyamatok megteremtésével biztonságos közösséget képes létrehozni mindenki, különösen pedig a kiskorúak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő, sebezhető személyek számára.

A szakmai nap résztvevői (Fotó: Koprivanacz Kristóf)

A továbbképzés része annak a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye által elindított folyamatnak, amelyben az elmúlt időszakban feltárt visszaélési esetek érintettjei és közösségei számára kínál lelkipásztori, pszichológiai és jogi támogatást.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf

Kocsis Fülöp: Én is elkövettem azt a hibát, hogy sokáig nem hallottam meg az áldozatok hangját

/Kategória: /Szerző:

A görögkatolikus érsek példamutató módon elismerte, hogy tévedett egy egyházon belüli szexuális visszaélés ügyében. Ebből okulva programot hirdettek, papi továbbképzést indítottak.

A hajdúdorogi metropolita a Szemlélek magazinnak adott terjedelmes interjút, amelynek első része itt érhető el, a második rész ide kattintva olvasható. A főpásztor gyermekvédelmi kérdésekre is reagált, az alábbiakban Szőnyi Szilárd vonatkozó kérdéseit és Kocsis Fülöp válaszait szemlézzük.

– Decemberben a püspöki kar közleményben reagált a tavaly nyilvánosságra került egyházi visszaélésekre. Utána fél tucat püspök saját jogon is megszólalt, és a kommünikéhez képest árnyaltabban, empatikusabban beszélt a témáról. Mi több, ahogy Szocska Ábel nyíregyházi görögkatolikus püspök is tette, bocsánatot kértek az áldozatoktól. Ön gondolkodott saját közleményben?
– Valóban, a püspöki karban különböző vélemények fogalmazódtak meg.

Én azok közé tartozom, akik semmi rosszat nem látnak abban, ha egy közös – ezért óhatatlanul kompromisszumokat tükröző – állásfoglalás után egyes püspökök külön is megszólalnak.

Érthető, hogy aki úgy érzi, szeretne még mondani valamit, kiegészíti a közleményt. Én azért nem szólaltam meg, mert nagyon jónak tartottam, és meg is osztottam Marton Zsolt váci, majd Varga László kaposvári és Székely János szombathelyi püspöktársaim nyilatkozatát, és nem éreztem szükségesnek, hogy még én is kiegészítsem.

– Görögkatolikus körben hány visszaélésről van tudomása az elmúlt évekből?
– Egyről.

– Ez Sz. atyának a sajtóban többször taglalt esete, ugye?
– Igen. Engem is csapásként ért a hír, amikor a többgyermekes atyát megvádolták.

– Merthogy korábbi nyilatkozata szerint ön nem hitt a bűnösségében.
– Igen. Én is elkövettem azt a hibát, hogy sokáig nem hallottam meg az áldozatok hangját. Első körben csak a megvádolt pappal beszéltem, aki természetesen tagadott, én pedig első hallásra azonosultam az álláspontjával. Hiba volt. Azóta megtanultam, hogy sajnos ezzel hallgattatjuk el az áldozatokat. Nem gonoszságból, hanem mert sokáig ez a reflex működött bennünk.

Azóta okultunk a hibáinkból: meghirdettük a Benned bízom programot, papjainknak gyermekvédelmi továbbképzéseket szervezünk, munkatársaink szerződéseibe bekerült, hogy tisztában vannak azzal, mi megengedett gyermekekkel szemben és mi nem, és minden módon igyekszünk segíteni az áldozatokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bántalmazás nemcsak szexuális abúzust jelent, és a gyermekvédelmi intézetekben sokkal elterjedtebb a hatalommal való más természetű visszaélés vagy a kortárs bántalmazás. És mivel Ferenc pápa erre külön fölhívta a figyelmünket, az egyház más szervezeteknél előrébb jár a protokollok kidolgozásában, a megelőzésben és a jelzőrendszer kialakításában.

Hortobágyi T. Cirill: Őszintén szembe kell néznünk a hibáinkkal

/Kategória: /Szerző:

A pannonhalmi bencés főapáttal, a Gyerekasztal Munkacsoport tagjával egy német katolikus hírportál készített interjút a magyarországi egyházi gyermekvédelem aktuális helyzetéről.

A teljes beszélgetés ide kattintva érhető el német nyelven, amelyből az interjú készítője, Madeleine Spendier hozzájárulásával közlünk részleteket magyar nyelven Cirill főapát válaszaiból.

A Gyerekasztal Munkacsoport küldetéséről

„Korábban naivan azt hittem, hogy az egyház szent. Nem voltam tudatában annak, hogy az egyházban vannak olyan tagok, akik nem viselkednek szentek módjára, és rosszat tesznek másokkal. Régebben, amikor magyarországi egyházi visszaélésről szóltak a hírek, a cél a tettes és az intézmény védelme volt. Ma már ennek nem szabad megtörténnie. Ezért alapítottuk meg a Gyerekasztal Munkacsoportot. Nem vagyunk egyházi testület, és nem is valamely püspökség megbízásából dolgozunk, hanem független gyermekvédelmi csoportot alkotunk. Az érintettek érdekében dolgozunk, tanácsot adunk és segítünk. Bárki fordulhat hozzánk, a püspököket is párbeszédre hívjuk.”

A szembenézés kihívásairól

„Sokan félnek, mert attól tartanak, hogy a visszaélések feltárásával kárt okoznak az egyháznak. A Magyar Katolikus Egyház hosszú ideig szenvedett a kommunizmus alatt, elnyomták, titokban kellett működnie. A keresztények akkor hatalmas nyomás alatt éltek. Vannak, akikben tudat alatt még mindig az él, hogy az egyházat bármi áron meg kell védeni. Néhány hívő és egyházi vezető ezért azt hangsúlyozza, hogy először a családokban vagy a sportegyesületekben kellene körülnézni, nem az egyházban. Szerintem ez kifogás.

Amikor nyilvánosságra hoztuk a visszaéléseket a kolostorunkban, voltak, akik azt mondták, hogy ezzel gyengítem az egyházat, és öngyilkosságot idézek elő. De számos beszélgetés alapján, amelyet az érintettekkel folytattam, tudom, hogy ez volt az egyetlen helyes lépés, amit megtehettünk.

Megérint a szenvedés, amit másoknak okoztak az elkövetők, ezért nem tehetek mást, mint hogy kiállok értük. És elnézést kérek mindazoktól, akik intézményeinkben sérelmet, megaláztatást és bántalmazást szenvedtek el.”

Országjelentésre készülve

„Nincsenek pontos számok. Eddig körülbelül 30 olyan esetet ismerünk, amikor papok vagy szerzetesek gyermekek elleni visszaélést követtek el, és amelyeket az elmúlt 25 évben feltártak, feldolgoztak és jogi eljárás indult. De véglegesen jogerős ítéletek még nem születtek. Ezenkívül vannak olyan büntetőeljárások, amelyek folyamatban vannak elkövetőkkel szemben az egyes egyházmegyékben vagy szerzetesrendekben. Örülnék, ha lenne egy átfogó jelentés az országra, vagy egyes egyházmegyékre vonatkozóan. Egy ilyen jelentés nemcsak az egyházi közösségeket, hanem az egész társadalmat segítené a visszaélések és a gyermekvédelem kezelésében. De hiányoznak az adatok és a bizonyítékok. A múltban nem minden bűncselekményt dokumentáltak. Ezért nehézséget jelent, ha a visszaélés például az 1960-as vagy 1970-es években történt. Az archívumokban nincsenek erre vonatkozó információk. A kommunizmus idején az ilyen eseteket titokban tartották. (…) A „Gyerekasztal” hamarosan publikálni fog egy tanulmánykötetet, amely a szexuális és a spirituális visszaélések jelenségének átfogóbb elemzését tartalmazza. Ez a kezdő lépés.”

Vége az elhallgatás korszakának

„Bátorítani szeretném az érintetteket, hogy beszéljenek arról, amit átélték. Félelem nélkül. Mindenki, aki visszaélést szenvedett el, borzalmas dolgokat élt át. Ezekért felelősséget kell vállalnunk mint egyház. Azt kívánom, hogy megfelelő pénzügyi segítséget kapjanak az áldozatok, és több kártérítési mód is rendelkezésre álljon azok számára, akiket egyházi alkalmazottak károsítottak meg. Azt szeretném, hogy a kolostorok, a plébániák, a közösségek és az iskolák biztonságos helyek legyenek gyermekek és felnőttek számára. Van egy kérésem a magyar papokhoz és püspökökhöz: beszéljenek az érintettekkel! Akinek sikerül megismernie az érintettek fájdalmát, az maga is érintett lesz.

Ma már mindenki tudja, hogy egy pap áthelyezése nem megoldás. Az elhallgatás korszaka véget ért.

Figyelmesnek kell lennünk, őszintén szembe kell néznünk a hibáinkkal, és le kell vonnunk a tanulságokat. Túl sokáig vártunk.”

Az interjút készítette: Madeleine Spendier
Magyar fordítás: Gégény István

Minden jog fenntartva 2025. Szemlélek Alapítvány. Design és fejlesztés: Doppio Creative Online Marketing Ügynökség

Impresszum. Adatkezelési tájékoztató.